A gazdaság jövőjéről indított nemzeti konzultációt a kormány. A cél, hogy Brüsszelben és más nemzetközi fórumokon azt jelezhesse: a választók támogatásával maga mögött hozza meg a döntéseket, amelyek részben eltérhetnek a szövetségesek által elvárt úttól.
Mindenkihez megérkezett a legújabb nemzeti konzultáció, a tizenegy kérdés az Orbán Viktor által bejelentett új gazdaságpolitikáról szól. A kérdőív megosztja az embereket, sokan pénzkidobásnak tartják, viszont hatékony eszköz a kabinet kezében ahhoz, hogy Brüsszelben világossá tegye: a választópolgárok támogatják a kormányzati politikát.
A miniszterelnök szeptemberben jelentette be a gazdasági semlegesség politikáját, amelynek célja, hogy Magyarország kimaradjon a Brüsszel és Washington által – elsősorban Kínával szemben – meghirdetett kereskedelmi háborúból. A magyar irányvonal lényege, hogy azzal kereskedjünk, akivel a legjobban megéri, és ne ideológiai alapon, hanem üzleti érdekeink szerint szervezzük újjá gazdasági kapcsolatainkat a blokkosodó világban.
Ennek szükségességét mi sem támasztja alá jobban, mint a bizakodó várakozásokkal szemben megvalósult gazdasági stagnálás, amelynek egyik fő oka a német ipar teljesítményének mélyrepülése. Ahhoz, hogy ez a függőség a jövőben ne gyakoroljon jelentős hatást a magyar gazdaságra, a kormány világossá tette: nem teljesíti Brüsszel elvárását, miszerint hazánk alkalmazkodjon a Nyugat gazdaságpolitikájához, továbbá a versenyképességet és a nyitott gazdaságpolitikát ideológiai érvekkel háttérbe szorítva ne kereskedjen a világpiac meghatározó és élre törő szereplőivel, például Kínával és Indiával.
A kabinet novemberben megszervezte a Nyugat legnagyobb találkozóját Budapesten, amelynek a magyar uniós elnökség prioritásának megfelelően az egyik fő témája az EU versenyképességének helyreállítása volt. Mindez azt jelzi, hogy megkérdőjelezhetetlen Magyarország elkötelezettsége a szövetségesei mellett. A semlegességre épülő gazdaságpolitika tehát nem a Nyugat elleni lázadást vagy a szövetség elhagyását célozza, hanem azt a huszonegy konkrét célt megfogalmazó gazdaságpolitikai akciótervet jelenti, amelynek célja a jövedelmek emelése, a lakhatási válság kezelése, az otthonteremtés, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása.
A konzultáció két kérdése a kis- és középvállalkozások támogatására meghirdetett Demján Sándor-programmal függ össze. A program révén a következő években
jelentős tőkejuttatást kaphatnak a kizárólag hazai tulajdonban lévő kkv-k, mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozók.
Ezzel párhuzamosan a kormány számos eszközzel próbálja visszafogni a multi cégek profitéhségét és erőfölényét. Ez nem könnyű, mivel e nagyvállalatoknak erős a lobbitevékenysége az uniós intézményeknél, ráadásul erőfölényükkel számos területen képesek beavatkozni egy-egy ország politikájába is. Nálunk például az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok hozzájárultak az előző években tapasztalt jelentős élelmiszer-inflációhoz. Megadóztatásuk miatt többször is az Európai Unió Bíróságához fordultak, pedig a korábbi évek válságai alatt is jelentősen nőtt a profitjuk – a kiskereskedelmi forgalom visszaesése ellenére is –, ráadásul a különadó mellett tetemes nyereségük maradt.
A hazai kisvállalkozások állami támogatásának prioritásai közé tartozik a nemzetközi piacokon való megjelenés, valamint a vállalatméret növelése, mivel idehaza a középvállalatok száma meglehetősen alacsony. Az úgynevezett nemzeti bajnokok segítése is fontos cél, vagyis azoknak a vállalkozásoknak nyílnak meg fejlesztési és beruházási támogatások, amelyek terjeszkedni szeretnének, és a nemzetközi piacokon is meg akarják vetni a lábukat.
A huszonegy pontos gazdasági akcióterv talán legfontosabb intézkedéscsomagja a családok jövedelmének emelése, vásárlóerejük növelése. Az utóbbi évek válságai megszakították azt a gyarapodást, amely a 2010-es évek második felét jellemezte. Noha az átlagos reálbér csak egy néhány hónapos időszakban csökkent, a statisztikai adatok mellett mindenki tisztában van vele, hogy vannak olyan munkavállalók, akiknek a fizetése messze nem emelkedett az inflációt kompenzáló mértékben.
A magyarok legfontosabb témáiról készült felmérések kivétel nélkül azt mutatják, hogy a családok a megélhetéssel és a jövedelmi helyzettel összefüggő változásokra a legérzékenyebbek, és az anyagi biztonság minden felett áll. Ebben benne van még a 2008-as globális válság hatása, amelyre a kormányok nem voltak képesek megfelelő választ adni, de a legtöbben az Európai Unióval szemben is bizalmatlanná váltak a görög válság kezelésének kudarca – amely Magyarországot is érintette volna, ha a kabinet nem hirdet unortodox gazdaságpolitikát – és a krízis elhúzódása miatt.
A jövedelmek emelésének fontos eszköze a minimálbér emelése. A múlt héten döntés született a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók részéről: három évre előre megállapodtak, ezáltal a most bruttó 266 800 forintos összeg 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-ben pedig 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedik.
A garantált bérminimum jövője az ágazati bértarifarendszer esetleges későbbi bevezetése miatt bizonytalan, ezért a hosszú távú bérmegállapodásból kimaradt a legalább középfokú végzettséghez kötött bérminimum. Az összeg az idei bruttó 326 000 forintról 7 százalékkal 348 800 forintra nő 2025 januárjával, és továbbra is minden évben emelkedik majd.
A minimálbér emelése arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy a magasabb bérkategóriákban dolgozók fizetését is hasonló mértékben emeljék. A bérmegállapodás ezért ajánlást is megfogalmaz: a szakszervezetek azt kérik a munkáltatóktól, hogy minden alkalmazott fizetését olyan mértékben emeljék, hogy az összeg reálértéke is nőjön.
A kormány ráadásul 2028-ra célul tűzte ki, hogy a minimálbér összege elérje az 1000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig meghaladja az 1 millió forintot.
A minimálbér-emelés mértékével Magyarország eleget tesz az Európai Unió irányelvének is.
A nemzeti konzultáció egyik pontja a családi adókedvezmény megduplázása, amit Orbán Viktor nyáron jelentett be. A bővítésre két lépcsőben kerül sor, először 2025 második felében, majd 2026 januárjában nő a gyermekek után igénybe vehető szja-kedvezmény összege.
Mind a jövedelem, mind a lakhatás területén kiemelten kezeli a kormány a fiatalok jövedelmi helyzetét. Utóbbi javítására már korábban is jelentős intézkedések valósultak meg, közülük is kiemelkedik a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége, ami még egy minimálbéres munkavállalónak is több tízezer forintos pluszt jelent.
A kormány a huszonegy pontos akciótervben januárral bevezeti a munkáshitelt. A konstrukció a 25 év alatti, képzés alatt nem álló, dolgozó vagy vállalkozó fiatalok életkezdésének támogatását célozza. A felvehető összeg legfeljebb 4 millió forint, amelyet akár tízéves futamidő alatt is vissza lehet fizetni. A kölcsön kamatmentes, ám feltétele, hogy a hitelfelvevőnek az országban kell maradnia és dolgoznia. A családtámogatási rendszerrel is összefügg a munkáshitel, mivel azok, akik gyermeket vállalnak, jelentős tőketartozás-elengedést kapnak az államtól, amely akár a teljes fennálló tartozás állami átvállalása is lehet.
A kormány szintén hangsúlyt helyez a lakhatásra.
Főleg azok számíthatnak segítségre, akiket a legsúlyosabban érint a főváros mellett a vármegyeszékhelyek egy részében is kialakuló lakhatási válság.
A konzultációs íven a kormány felhatalmazást kér a választóktól ahhoz, hogy a Szép-kártya-feltöltések egy részét lakásfelújításra is lehessen fordítani, s a munkáltatókon keresztül legyen lehetőség igénybe venni a 35 év alatti fiatalok lakhatási támogatását is. A havi legfeljebb 150 ezer forintos, kedvezményes kafetériát a bérleti díj kifizetésére és a lakáshitel törlesztésére fordíthatnák a munkavállalók akár úgy is, hogy munkáltatójuk közvetlenül a tulajdonosnak vagy a hitelező pénzintézetnek utal. Az ugyancsak januárban életbe lépő munkáltatói támogatás várhatóan ösztönzi a fiatalok lakásvásárlását, mivel ekkora összeg a törlesztőrészlete ma egy 20-22 millió forintos, bankkölcsönből megvásárolható ingatlannak.
A kormány célja emellett, hogy növelje a kollégiumi férőhelyek számát, illetve a fiatalok tulajdonszerzését. A bankokkal kötött megállapodás alapján a lakáshiteleknél elérhető lesz – várhatóan tavasztól – a pénzintézetek által önkéntesen bevezetendő 5 százalékos thm-plafon.
Két kérdésben is nemtetszését fejezte ki az Európai Bizottság. Az egyik a tizenharmadik havi nyugdíj véglegesítése, amivel kapcsolatban azonban visszavonulót fújt Brüsszel. A migrációs politikával összefüggő követeléseiből azonban nem enged a testület. A kormány azt hangsúlyozza, hogy azért kell Magyarországnak napi 1 millió euróval emelkedő, egyébként is több száz millió eurós bírságot fizetnie, mert 2015 óta következetesen elutasítja az illegális bevándorlók befogadását. A kabinet a konzultációban felhatalmazást kér eddigi migrációs politikájának folytatására.
A politikus szerint, ha elfogadnák az ukrán javaslatot, az az átlagos magyar háztartás fűtési költségét a négyszeresére, a világítás költségét pedig a kétszeresére emelné.
Szlovákia főszereplővé léphet elő Brüsszelben.
Eddig az autókról szakértett, most méretes álhírbe szaladt bele Vályi István, aki nemrég a külföldről pénzelt Partizánban panaszkodott a világra. Öt napja hivatalosan is megcáfolták, amit most hazudik.
A sziklaszilárd társadalmi alapegység nélkülözhetetlen a nemzet boldogulásához.
Bajban van az Európai Unió: romokban a versenyképesség, évtizedes lemaradásban az önvédelmi képesség, ráadásul vissza kell fizetni a gigantikus, 750 milliárd eurós „covidhitelt”. Ukrajna felzárkóztatási támogatása a tetemes költségek ellenére elsőbbséget élvez.
Válságálló is az egymillió létrehozott munkahely.
Leginkább csak pánikkeltésre alkalmas a TanodaPlatform nevű szervezet jelentése, mondta lapunknak a tizenkét éve az ibrányi tanodát vezető Hajdu Zsolt, aki szerint a Balügyminisztérium terveinek megvalósítása zökkenőmentesen teljesíthető.
Egy kormánypárti érvre nyomott röhögő fejecskét. Francesca Rivafinoli írása.
